English version
2017. szeptember 26., kedd, Jusztina napja
  Aktuális
  Elérhetőség
  Munkatársak
  PhD hallgatóink
  Történet
  Kutatási tevékenység
  Kutatócsoportok
  Leendő hallgatóinknak
  Leendő MSc hallgatóinknak
  Intézeti könyvtár
  Algebra és számelmélet
  Analízis
  Geometriai
  Nappali tagozatos képzés
  PhD képzés
  Tanártovábbképzés
  Matematikatanár levelezõ tagozat Msc, +levelezõ részképzés
  Módszertani csoport
  Tantárgyi tematikák
  Előadások középiskolásoknak
  Publicationes Mathematicae
  Teaching Mathematics and Computer Science
  Kapcsolatok, fontos linkek
  Egyetemi könyvtár
  DE-TTK Hallgatói Önkormányzat
 
Nyitólap -> Történet

A Matematikai Intézet rövid története 1974-től 2004-ig

Három nevezetes esemény kerek évfordulóját ünnepelte Intézetünk 2004-ben:

  • a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán induló matematikai előadások 1924-es kezdetét,
  • az egyetemi Matematikai Szeminárium (Tanszék) 1929-es létrehozását,
  • és a Természettudományi Kar szervezetében eltöltött 55 évet.

A Kar 25 éves jubileumára megjelent emlékkötet (Tamássy Lajos professzor hű tolmácsolásában) megjeleníti az 1924-től 1974-ig megtett utat, melynek végére, a debreceni egyetemi matematika oktatás 50. évfordulójára a kezdetben évtizedekig mindössze 1-2 professzorral működő, 40-50 hallgatót oktató Matematikai Szeminárium 52 egyetemi oktatót és kutatót (benne 5 egyetemi tanárt és 10 egyetemi docenst), valamint négy nappali (matematika-fizika, matematika-ábrázoló geometria, matematikus, programozó matematikus), egy levelező (kiegészítő matematika tanári) és egy esti (matematikus) szakon mintegy 600 hallgatót számláló Matematikai Tanszékcsoporttá fejlődött.

Az utolsó 30 év története hasonlóan látványos, az új kihívások nyomán pedig meglehetősen mozgalmas is volt.

Az időszak tartalmi és szervezeti változásai már az egység nevének alakulásában is jól tükröződnek. A Matematikai Tanszékcsoport 1983-tól -- az egyetemi integrációs törekvések következtében, de egyben hagyományaihoz is kötődve -- Matematikai Intézetként, majd -- a keretei között felnövő informatika oktatás és kutatás egyenrangúságát nevében is elismerve -- 1992-től Matematikai és Informatikai Intézetként szerepel az évkönyvekben. Végül, az Informatikai Intézet 2003-ban történt önállóvá válásával az intézet neve újra Matematikai Intézet lett.

Ezen idő alatt a szakterület vezetésében több generáció is helyet kapott. E bő negyed század kezdetén Gyires Béla professzortól (aki 1945-ben kezdte egyetemi oktatói pályafutását) Tamássy Lajos professzor vette át a stafétabotot 1978-ig. Ezt követően 1981-ig Rapcsák András professzor, 1989-ig Daróczy Zoltán professzor, 1995-ig Lajkó Károly egyetemi docens, 1999-ig Bácsó Sándor egyetemi docens, 2001-ig Pap Gyula egyetemi tanár, 2003-ig Páles Zsolt egyetemi tanár irányította a matematikai és informatikai szakterületet. Az újjászerveződött Matematikai Intézetet 2003 óta Nagy Péter egyetemi tanár vezeti.

Az utolsó harminc év első tanévét (1974/75) 5 tanszékkel (Algebra és Számelmélet Tanszék Erdős Jenő docens, Analízis Tanszék Daróczy Zoltán professzor, Geometria Tanszék Tamássy Lajos professzor, Valószínűségszámítás és Alkalmazott Matematika Tanszék Tomkó József docens, Számítástudományi Tanszék Gesztelyi Ernő professzor vezetésével) és a Számoló Központtal (Jékel Pál vezetésével), mint önálló egységgel kezdte a Matematikai Tanszékcsoport. Az informatika oktatás és kutatás fejlődésének eredményeként 1991-ben az Alkalmazott Informatikai, majd 1994-ben az Információ Technológia Tanszék is megkezdte tevékenységét. Ugyanakkor 1994-ben -- feladatkörének módosulását követően -- a Számoló Központ önálló egyetemi, később kari egységgé vált. Az Informatikai Intézet kiválását követően intézetünkben három tanszék maradt: az Algebra és Számelmélet Tanszék (vezetője Győry Kálmán professzor), az Analízis Tanszék (vezetője Maksa Gyula egyetemi docens) valamint a Geometriai Tanszék (vezetője Nagy Péter professzor).

Tanszékeink fontos szerepet játszanak a kutatómunkában, a szaktárgyak oktatásában és az oktatás ellenőrzésében, ugyanakkor az intézet szoros integratív jellegét mutatja, hogy mindvégig osztatlan és közös maradt a gazdálkodás, az adminisztráció és a könyvtár. A feladatok közös, a tanszékeken túlmutató megoldását szolgálta az Oktatási és Nevelési, a Tudományos, a Gazdasági és Számítástechnikai Tanácsok és a kutatócsoportok 1984. évi létrehozása. A 90-es évek elejére ugyanakkor már markánssá váltak azok a jegyek, melyek a matematika és az informatika szakterületek bizonyos értelmű különállását mutatták, és azt igényelték, hogy az oktató munka tartalmi szervezését 1989-től új keretekben a Matematikai és az Informatikai Bizottságokon keresztül valósítsuk meg. 2003-tól kezdődően az önálló Matematikai Intézet keretei között látjuk el a szakterület menedzselésével, fejlesztésével, oktatásával kapcsolatos tevékenységeket.
Ma, a jubileumi 2004/05-ös tanévben, tartalmi okokkal magyarázható névváltozások után, tanszékeink és vezetőik a következők:

  • Algebra és Számelmélet Tanszék (Győry Kálmán professzor)
  • Analízis Tanszék (Maksa Gyula docens)
  • Geometriai Tanszék (Nagy Péter professzor)

A matematika szakmódszertanának oktatása hagyományosan a szakterület egységeihez kötődik. Ezen kívül a terület felügyeletében egy tanszékközi Matematikai Módszertani Csoport is részt vesz.

2004 őszén 7 egyetemi tanár, 13 egyetemi docens, 5 egyetemi adjunktus, 5 egyetemi tanársegéd és 6 számítástechnikai munkatárs, összesen 36 oktató-kutató és számítástechnikai szakember mellett 1 könyvtáros, 8 egyéb alkalmazott (egyéb státuszon lévő kutató, ügyvivő-szakértő, irodai dolgozó, rendszergazda) jelenti intézetünk alkalmazotti körét.

Sajnos, jelentős veszteségeink is voltak a harminc év során. Őrizzük és ápoljuk emlékét elhunyt aktív oktatóinknak (Erdélyi Mária 1980, Buzási Károly 1988, Buzási Szvetlána 1990, Gesztelyi Ernő 1991, Ilosvay Ferenc 1992, Kovács Béla 1993, Makai Imre 1994, Szabó György 1996, Rendi Béla 1996, Dragálin Albert 1998, Alexander Kron 2000, Brindza Béla 2003), valamint elhunyt nyugdíjas professzorainknak (Gyarmathi László 1988, Barna Béla 1990, Rapcsák András 1994, Szénássy Barna 1995, Gyires Béla 2001, Erdős Jenő 2004).

Meghatározó oktatóink vonultak nyugállományba (Gacsályi Sándor docens, Tamássy Lajos professzor, Kántor Sándor adjunktus, Kántor Sándorné adjunktus és Sümegi László adjunktus), mások eltávoztak intézetünkből (Papp Zoltán tanársegéd, Reményi György tanársegéd, Gárdos Éva adjunktus, Bélteky Károly adjunktus, Rimán János adjunktus, Balogh Zoltán docens, Terdik György docens, Rochlitz Szilveszter adjunktus, Jékel Pál tudományos főmunkatárs, Járai Antal tudományos főmunkatárs, Szkiba Iván tanársegéd, Hoffmann Miklós adjunktus).

Oktatási tevékenységünkben, az 5-6 évenkénti reformok nyomán számos tartalmi és szerkezeti változás történt.

  • Többször vezettünk be új tanterveket és programokat (1979, 1985, 1991, 2002).
  • Új szakokkal bővítettük kínálatunkat (1980: matematika-kémia szak; 1983: szakfordító képzés; 1984: matematika-ábrázoló geometria-számítástechnika szak; 1986: matematika-angol szak; 1992: gépész-matematikus szak, egyszakos matematika tanárképzés; 1993: informatika tanári szak nappali és levelező tagozatos képzésben; 1998: levelező kiegészítő matematika tanári szak, 2002: alkalmazott matematikus szak).
  • Megindult a doktori képzés (1993).
  • Áttértünk a kreditrendszerre (1993).
  • Megtörtént az intézet akkreditációja (1996).

Ma, 2004-ben 4 nappali, valamint 2 levelező szakunkon 350, illetve 150 hallgatót, továbbá 11 doktoranduszt oktatunk. A szakos hallgatók képzése mellett a TTK minden más szakján valamint az Informatikai Intézet által gondozott szakokon is oktatunk matematikát. A közgazdasági képzés elindítása (1993) óta pedig tovább nőttek feladataink a matematika oktatásában.

Intézetünk tudományos tevékenysége nagymértékben kiszélesedett és elmélyült e negyed század során. Nemzetközileg elismert kutatási irányok (iskolák) erősödtek meg vezető kutatóink munkássága révén:

  • a differenciálgeometriában Rapcsák András, majd Tamássy Lajos professzorok irányításával,
  • a számelméletben Győry Kálmán professzor vezetésével,
  • a modern analízis és ezen belül a függvényegyenletek és egyenlőtlenségek témakörében Daróczy Zoltán professzor vezetése mellett,
  • az algebrában Erdős Jenő és Buzási Károly docens, majd Bódi Béla professzor vezetésével.

Emellett kisebb csoportok, illetve önállóan kutató munkatársaink több, a tanszéki jelentésekben részletezett területen értek el jelentős eredményeket.

A kutatások eredményességét jelzi, hogy jelenleg fő és mellékállású oktatóink közül a 3 akadémikus mellett 7 fő a tudományok doktora, 10 fő kandidátusi, 10 fő Ph.D. (doktori) fokozattal, míg 3 fő dr. univ. címmel rendelkezik.

A kutatások anyagi feltételeinek megteremtésében -- a jelentős intézeti hozzájárulás mellett -- 1986-tól nagy segítséget jelentenek a folyamatos OTKA, FEFA, OMFB, TEMPUS támogatások.

Az intézet matematika doktori főprogramját 1993-ban akkreditálták az alábbi programokkal:

  • Csoportalgebrák és alkalmazásaik (vezető: Bódi Béla)
  • Matematikai analízis, függvényegyenletek és egyenlőtlenségek (vezető: Daróczy Zoltán)
  • Differenciálgeometria és topológia (vezető: Tamássy Lajos)
  • Diofantikus és konstruktív számelmélet (vezető: Győry Kálmán)
  • Informatika (vezető: Arató Mátyás)
  • Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (vezető: Pap Gyula)
  • Didaktika (vezető: Lajkó Károly)

Ez tovább javította a kutatómunka szervezettségét, az oktató-kutató utánpótlás képzésének biztonságát. A doktori program eredményesen működik.

Nagyon sikeres az intézet 1993-ban indult tudományos előadássorozata (szemináriuma), ahol rögzített időpontban heti rendszerességgel debreceni, magyarországi és külföldi kutatók számolnak be legújabb kutatási eredményeikről, vagy foglalják össze egy adott terület fontosabb kutatási irányait.

Tudományos iskoláink gyakran vállalkoznak nemzetközi konferenciák szervezésére.

Intézetünk tudományos tevékenységében meghatározó szerepe van a Publicationes Mathematicae nemzetközi folyóiratnak, melynek az utóbbi 30 évben (1975-1988-ig Barna Béla professzor, azóta Tamássy Lajos professzor szerkesztésében) 42 kötete került ki a nyomdából és eddig 64 kötete jelent meg. A folyóirat 1991 óta, a 38. kötettől kezdve helyi számítógépes szerkesztéssel, évi két kötetben, négy füzetben negyedévenként jelenik meg. A Publicationes Mathematicae-t a világ 120 legjobb matematikai folyóirata között tartják számon (a több mint 2000 közül). Az intézet által biztosított anyagi, személyi és technikai háttér mellett a sikerekben döntő szerepe van Tamássy Lajos professzor alapos és szigorú szerkesztői munkájának, elveinek. A folyóirat is segített bekapcsolni intézetünk kutatóit a tudományos világ vérkeringésének első vonalába, elismertsége révén pedig értékes cserealapot jelent mintegy 200 nemzetközi folyóirat megszerzéséhez, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres kutatásoknak.

2003-ban indult útjára a Teaching Mathematics and Computer Science című folyóirat, a Matematikai Intézet és az Informatikai Intézet közös gondozásában. A didaktikai témájú dolgozatokat közlő, gyorsan ismertté és népszerűvé váló folyóirat Lajkó Károly szerkesztésében jelenik meg.

Intézetünk könyvtárát a tradícióknak megfelelően intenzíven fejlesztettük. A 30 évvel ezelőtti 10.000 könyvből és évi 240 cserélt vagy vásárolt folyóiratból mára 26.500 könyv és évi 420 cserélt vagy vásárolt folyóirat alkotja állományunkat. Jelentős, de még mindig nem elégséges mértékű az informatika tárgyú könyvek és folyóiratok számának emelkedése. Számottevő az előrelépés a könyvtári technológiában is. Az első olyan szakkönyvtár ez az egyetemen, ahol a könyvállomány 95 százaléka számítógépes adatbázisban van, és készen áll a számítógépes kölcsönzés bevezetésére. A referáló folyóiratok online elérhetősége, a rendelkezésre álló több mint 300 CD-s adatbázis és a megfelelő gépi háttér is bizonyítéka fejlődésünknek. E nagy állomány gondozását, fejlesztését és az 1500 körüli olvasói (felhasználói) kör kiszolgálását több egyetemi végzettségű könyvtáros végzi Daróczyné Kotora Erzsébet vezetésével.

Az intézet elhelyezése és infrastruktúrája sokat változott az utóbbi három évtizedben. A Matematikai Intézet 1984-ben költözött jelenlegi helyére a Lektorátussal együtt (a Számoló Központ 1985-ben kapott új elhelyezést a volt egyetemi templomban). Így átmenetileg lényegesen javultak oktatóink és dolgozóink munkafeltételei. A korábbiakban vázolt személyi fejlesztések azonban újból szűkössé tették munkatársaink elhelyezését. Csak a Lektorátus átköltözése (1997) és az emeletráépítés (1998) révén kapott új helyiségek birtokbavétele után került az intézet feladataihoz méltó körülmények közé.

Az oktatáshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen számítógépes háttér kezdetben "nagy" számítógépek (1987: R55M, 1990: VAX 3000 és VAX 6000) és a hozzájuk kapcsolódó munkaállomások beszerzésével, központi egyetemi támogatással valósult meg. Az információtechnológia forradalma és irányváltása, a személyi számítógépek és a számítógépes hálózatok térhódítása új kihívásokat jelentett számunkra is. Csak a kezdeti szakaszban (1985 körül) kaptunk megfelelő egyetemi anyagi támogatást a Commodore és HT gépek beszerzéséhez. Az első IBM PC kabinetet 1988-ban FEFA pályázati pénzből alakítottuk ki. A 90-es évek nagy fejlesztéseit, melyek során kialakult az intézet mai számítógépes hálózata, részben a saját bevételek, részben az ismétlődő FEFA, oktatáskorszerűsítési, TEMPUS, OTKA és egyéb pályázatok, illetve a nagy számítástechnikai cégekkel való együttműködés révén finanszíroztuk. 1995-ben, a rendelkezésre álló (Sun-) hardver méretét és intézetünk szellemi bázisát is elismerve, egy nagy teljesítményű szervergép adományozásával a Sun Microsystems intézetünkben hozta létre magyarországi információ technológiai központját (Sun SITE Hungary). Nagy fejlesztéseket hajtottunk végre a számítógépes nyomtatók, másológépek (az elsőt 1986-ban állítottuk be), a sokszorosító kapacitás és az oktatást modernizáló egyéb gépi háttér (kivetítők, írásvetítők) üzembe helyezésével. Mára az informatikai és ügyviteli infrastruktúránk színvonalát tekintve országos szinten is a legjobbak között van, ami a TEMPUS JEP-11263 projektnek is köszönhető, melyből több mint 25 millió forintot költöttünk fejlesztésre.

Az intézetgazdálkodásában lényeges változások következtek be. A korábbi központi (egyetemi, kari) finanszírozás részben átalakult, másrészt nem biztosította intézetünk számára a feladatbővülések személyi és dologi hátterét. A 90-es években tett nagy erőfeszítések és jelentős oktatói áldozatvállalások révén kiépített önköltséges képzés bevételei többszörösen felülmúlták az intézet egyetemi költségvetési kereteit. Ez lehetővé tette a jelzett (gépi, könyvtári) fejlesztések mellett az oktatók-kutatók külföldi útjainak részbeni finanszírozását is.
Hagyományos nemzetközi kapcsolataink, melyek korábban elsősorban a környező országok egyetemeihez (Iasi, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Moszkva, Rostock, Ungvár, Vilniusz) kötődtek, a 70-es - 80-as években fontos szerepet játszottak elsősorban az oktatói-kutatói és hallgatói cseréken keresztül. A 80-as években tudományos iskoláink és kutatóink személyes kapcsolatai is kiszélesedtek. Az alig számba vehető kapcsolatok ma a világ minden részére kiterjednek. Európa szinte minden országától, Afrikán (Egyiptom, Nigéria, Botswana), Amerikán (Kanada, USA, Brazília), Ausztrálián át Ázsiáig (Japán, India, Kína).

Külön ki kell emelni csatlakozásunkat az egyetemünk díszdoktora Karl-Heinz Indlekofer paderborni professzor által vezetett TEMPUS-projekthez 1990-ben. A két magyar (ELTE, KLTE) és egy holland (Nijmegen) egyetem együttműködésén alapuló projekt és utódprojektjei révén intézetünk világszínvonalú számítástechnikai eszközökkel (14 nagy teljesítményű Sun munkaállomás) és nagy értékű szakkönyvekkel gazdagodott, illetve 24 kollégánknak és 45 hallgatónknak hosszabb-rövidebb idejű nyugati tanulmányutat tett lehetővé.

1997-ben megalakult a Zentralblatt für Mathematik referáló folyóirat helyi szerkesztősége, melynek feladata az összes magyar matematikai folyóirat cikkeinek feldolgozása a Zentralblatt számára.

Intézetünk szoros kapcsolatot tart a matematikát oktató és kutató magyar felsőoktatási és kutatóintézetekkel is. Rendszeresen megvitatjuk a képzés és kutatás aktuális gondjait, eredményeit, és ha szükséges, közösen lépünk fel helyzetünk javításáért. E jó kapcsolatok révén neves hazai oktatók és kutatók voltak hosszabb-rövidebb ideig vendégoktatóink, félállású kollégáink.

Mindig kötelességünknek éreztük az egri és nyíregyházi főiskolák rokon egységeinek támogatását az oktatásban, kutatásban, infrastruktúrájuk kiépítésében, szakmai vezetésük és oktatói utánpótlásuk biztosításában. Ehhez jó háttérül szolgáltak az éves gyakoriságú kötetlen baráti találkozók is.

A Bolyai János Matematikai Társulat Hajdú-Bihar megyei Tagozatát intézetünk oktatói vezetik. Vállalt feladata tudományos rendezvények, emlékülések, tudományos előadások szervezése, az egyetemisták számára kiírt Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny négyévenkénti megrendezése, a matematika népszerűsítése, az iskolai tehetséggondozás támogatása.

Személyes kötődéseink, közreműködésünk meghatározó volt a Debreceni Akadémiai Bizottság arculatának kialakításában a matematika területén.

Vezető oktatóink számos országos és nemzetközi szervezetben, testületben, bizottságban működnek közre.

Intézetünk vezetése mindig különös gondot fordított az oldott, családias légkör, a jó személyes (baráti és kollegiális) kapcsolatok megteremtésére. Ezt szolgálta a 80-as években az Intézeti Napok rendszere, majd a 90-es évektől az éves-féléves rendszerességű, a családtagokkal együtt tartott vacsorák és beszélgetések jó hangulata.

Intézetünk szoros és jó kapcsolatban áll a 2003-ban önállósodott Informatikai Intézettel, mely 2004-ben önálló karrá vált. Ezt a számos közös szakmai és egyéb jellegű rendezvény is igazolja. A több ponton találkozó kutatási és oktatási feladatok indokolttá teszik a kapcsolatok ápolását, melyre a jövőben is törekszünk.

(c) Copyright 2004 Debreceni Egyetem Matematikai Intézet